Ismerjék meg a lízing kialakulásának történetét és a lízingszerződés legfontosabb tulajdonságait.

A lízing történelme

A lízing mint fogalom a XX. század második felében alakult ki Amerikában. A beruházásokhoz szükséges összeg sok esetben nagyobb volt, mint amennyit a cégek vállalni tudtak volna és a bankok sem adtak minden helyzetben megfelelő összegű kölcsönt, így a lízing gyakorlatilag hiánytermék volt a hitelpiacon. Ez egy nagyon biztonságos koncepció, amivel a hitelező és a hitelt kérelmező is jól jár.

A hitelező nem kell attól tartson, hogy az ügyfél nem fizet, mivel a tulajdonjog az övé, így nemfizetés esetén a lízingtársaság gyorsan hozzájuthat a pénzéhez. Az ügyfélnek pedig nem az a legfontosabb hogy tulajdonos legyen, mivel használhatja az eszközt, így profitra tehet szert, a lízing lejártakor pedig akár tulajdonos is lehet, ha azt szeretné.

A lízingelt termék az esetek jelentős részében ki is termeli a lízingdíjat, így egyértelműen megéri mind a két félnek az ügylet. A lízing tehát a szükség lévén keletkezett, mivel ez egy olyan konstrukció, amelyben gyakorlatilag nincsenek buktatók.

Magyarországon az 1970-es években vált elérhetővé a lízing mint opció. A kezdetekben nem volt túl népszerű ez a hitelforma, hiába voltak kedvezőek a kamatok, a lízingdíj túl magas volt. Az új ügyletforma népszerűsége azzal arányosan nőtt, ahogy az emberek elkezdték megismerni a különféle lízingtípusok előnyeit.

Tudnivalók a lízingügyletről

A lízingügylet gyakorlatilag négy lépésből áll.

1.) Először az ügyfél és a lízingcég előszerződést köt, amelyben vállalják, hogy egy adott eszköz, vagy ingatlan miatt a későbbiekben lízingszerződést kötnek.

2.) A következő lépés az adásvételi szerződés aláírása, ez konkrétan maga a lízingszerződés.

3.) A harmadik lépés, hogy az adott eszközt, vagy ingatlant használhatja az ügyfél, hiszen a szerződés már meg lett kötve.

4.) A negyedik lépésben már újabb szerződés megkötésére is van lehetőség, amelynek az eredménye akár tulajdonjog változást is eredményezhet.

Ez egy kétoldalú jogügylet, ami azt jelenti, hogy van egy lízingbeadó és egy lízingbevevő fél. A lízingbeadó lehet bank, vagy egy pénzintézet leányvállalata. A lízingbevevő magánszemély is lehet, de természetesen a cégek is élhetnek a lehetőséggel.

Mi az a visszlízing?

A visszlízing, más nevén sale and lease back leasing lényege, hogy az eszköz, vagy ingatlan korábbi tulajdonosa, aki lízingbe vette az adott terméket most lízingeli azt. Vagyis ezáltal szabadon felhasználható összeghez jut, ez a típusú szerződés ingó és ingatlan vagyontárgy esetében is megköthető.

A jogszabályok a lízingügyletek esetében nem korlátozzák a feleket, a szerződés tartalmát a felek úgy alakíthatják ki, hogy az számukra a legelőnyösebb legyen. A lízingszerződés megkötésekor a lízingbe vevő fél tulajdonjogot nem kap, de birtokolhatja és használhatja az adott dolgot. Így a haszon is az övé, azonban emiatt ő használati díjat, vagyis lízingdíjat fizet a lízingelő pénzintézetnek. A lízing akár haszonbérletnek is nevezhető, mivel ezen az elven alapul. Viszont a lízingszerződés lejártakor a tulajdonjog átruházható – ez a szerződés típusától függ – , gyakorlatilag ez különbözteti meg a haszonbérleti szerződéstől.

A lízingügylet főbb ismérvei:

• A lízingdíjat előre megállapított időpontban kell fizetni. Akár minden hónapban, vagy félévente is fizethet a lízingelő.

• A szerződés megkötése lévén az ügyfél vállalja, hogy minden felmerülő költség őt terheli.

• A szerződés szerint a lízingbe adó a tulajdonos, de a kárveszélyviselés nem őt terheli. Azaz a lízingbevevőre viseli a kockázatokat.

• Amennyiben a lízing tárgya megsemmisül, vagy használhatatlan lesz, a szerződés nem szűnik meg. Ilyen helyzetben a lízingbevevő egyösszegű fizetési felszólítást kap, vagyis meg kell térítenie a fennmaradt összeget. Viszont ez jelentős összeg is lehet, ezért a lízing cég már a szerződés megkötésekor az esetek nagy többségében biztosítást is köt az adott dologra. Így ha baleset történik, a biztosító megtéríti a költségeket.

• A lízingbevevő nem mondhatja fel a szerződést.

A lízing esetében alkalmazott szerződések:

• Az előszerződést kötik meg elsőként, ebben kerül megállapításra, hogy mikor kötik meg a felek az adásvételi szerződést.

• Ezt követően a lízingszerződés kerül megkötésre, ami nem más mint az adásvételi szerződés.

• A második adásvételre csak akkor kerül sor, ha olyan típusú lízingügyletet választott a lízingbevevő, amely alapján szeretné megszerezni az adott dolog tulajdonjogát. Ilyenkor a lízingbeadóról átruházódik a lízingbevevőre a tulajdonjog.

A szerződést előre meghatározott időtartamra kötik meg a felek. Az összköltséget, ami a lízingbevevőt terheli elosztják annyi hónappal, amennyire szól a szerződés, így kerül megítélésre a havi lízingdíj.

Mit jelent a másodkézi lízing (secondhand lízing)?

A szerződés csak a benne foglaltatott idő elteltével szűnik meg. A szerződés típusától függően az adott dolog visszakerülhet a tulajdonosához, vagyis a lízingbeadóhoz és az ismételten lízingbe adhatóvá válik. Ezen ügyletet másodkézi lízingnek, vagy secondhand lízingnek hívják. A szerződés a meghatározott idő előtt csak kivételes esetekben szűnik meg, felmondással nem szüntethető meg.